Exit Oz

2014.09.02. 21:05

Kongó.jpg

 "Aztán, ha egy kis pénz akadt, mindig leihatta magát az ember. Szelídebb és melegebb lett körülötte a világ. Nem érezte a magányosságot, mert benépesíthette agyát barátokkal, megtalálhatta ellenségeit, és elpusztíthatta őket. Puhának érezte dereka alatt az árok földjét. Sebei nem sajogtak, a jövendő nem fenyegette. Nem ólálkodott körülötte az éhség, szelíd és kellemes volt a világ, s mindenki eljutott oda, ahová indult. Csodálatosan közel jöttek a csillagok, s lágyan borult az ég az ember fölé. Jó barát volt a halál, s az álom a halál testvére. Visszatértek a régi jó idők: egy szép lábú leány, akivel az ember odahaza táncolt valamikor, meg egy ló, az is a régi időkből. Egy ló meg egy nyereg. Cifra bőrű nyereg. Mikor volt az? De jó lenne egy leány, akivel elbeszélgethessen az ember. Milyen jó is az! Még le is fekhetnék vele. Meleg van itt. És a csillagok oly közelre szálltak le, szomorúság és öröm oly szorosan húzódnak egymás mellé, hogy összeolvadnak. Bárcsak mindig részeg lehetnék. Ki mondja, hogy ez rossz? Ki meri azt mondani, hogy rossz? A prédikátorok, de azok is részegek a maguk módján. Sovány, meddő asszonyok, de azok sokkal szerencsétlenebbek, semhogy megérthetnék a részegség gyönyörűségét. Reformátorok, de azok nem harapnak eléggé mélyen az életbe, hogy megismerhessék. Nem, nem, a csillagok közel vannak, kedvesek, s én beleolvadtam a világok testvériségébe. És minden szent, még én is."  (Steinbeck)

Exit OzÎmpământenit



 

A bejegyzés trackback címe:

https://zaporutca34.blog.hu/api/trackback/id/tr546303060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása